Királyi az Omega dobosa - Ödémából együttes Gyógyító zene

Ciki, azaz Debreczeni Ferenc amolyan láthatatlan zenész. Csupán a koncertek végén lép elő a dobok mögül. Igaz, a ritmusból mindig érezzük, hogy jelen van a színpadon. Az Omega dobosa, aki évtizedek óta a muzsikának szenteli életét, minden alkalmat megragad, hogy zenélhessen. - A zene csoda, amivel bármit ki lehet fejezni. Ha valakinek egy kis tehetsége is van hozzá, az megérti, mit üzen számára a muzsika - mondja, majd elgondolkodik. - Engem elsősorban a zene fog meg, másodlagosnak érzem a szöveget. Talán azért, mert annak idején az iskolában elkaszáltak magyarból. Összevesztem a tanárral, mert volt véleményem. Ami persze nem egyezett az övével, és az akkori rendszer oktatási elvárásainak sem felelt meg - meséli. Aztán még gyorsan hozzáteszi: - Nem politizálok. Viszont ma is van véleményem. Ez az egész, amiben élünk, úgy ahogy van nem tetszik. Ha lehetne, én királyság párti lennék! mosolyog. - Annak idején hirtelenebb voltam, mára higgadtabb lettem, de van, hogy nem tudom fékezni magam. A zene azonban ebben is segít. Amikor a dobok mögé ülök, mindent elfelejtek - vallja a zenész. Ciki, aki az Omega oszlopos tagja évtizedek óta, szabadidejében sem tud hangszerétől elszakadni. Olyannyira, hogy hét évvel ezelőtt igent mondott a dr. Rock nevű, orvosokból álló zenekarnak. - A Népstadionban rendezett Omega-koncerteken az OBSI látta el a kötelező orvosi ügyeletet. Ezért hozzájuk fordultam, amikor 1999-ben egy alkalommal az előadás előtt három nappal ödémás lett a lábam. Rövid idő alatt vizsgálatok egész sorát végezték el rajtam. A kórteremben feküdtem, amikor odajött hozzám pár műtősruhába öltözött orvos és közölték, hogy menjek velük, majd az alagsori rendelőben kiderítik, mi a probléma a lábammal. Átvittek a sötét folyosókon, egészen a másik épület legaljába. Ahogy haladtunk a keleteurópai, rozsdás csövekkel teli, romos kórházi valóságon át, eszembe jutott a Kóma című film. Egyre inkább bujkált bennem a gyanakvás: mit akarnak ezek tőlem? Már éppen rá akartam kérdezni, mikor beléptünk egy tornaterembe, ahol a bordásfal és a rengeteg kínzóeszköz között ott állt egy dob. Aztán színt vallottak: ők a dr.Rock, és szeretettel várnak zenekarukba. Ciki pedig nem tudott nemet mondani. Először csak "beugrott" pár alkalommal hangszere mögé, később állandó taggá vált. - Jól érzem magam közöttük, nagyon jó együtt zenélni. Tiszteletreméltó, hogy a rengeteg munka mellett - pláne olyan körülmények között dolgozva -, amilyenben a magyar egészségügy van, még erre is telik az erejükből. - Jó látni, ahogy a napi feszültséget kimuzsikálják magukból. Leginkább régi magyar rockzenekarok számait játszuk, a Beatrice, a Bikini, az Edda, az Illés, a Korál, a Republik és természetesen az Omega dalait, de saját szerzeményeink is vannak. - Szeretem, ha közös az alkotás, a közönség kitartása pedig őrületes erőt ad - mondja, majd búcsúzóul hozzáteszi: ha lehetne, receptre írnám fel a zenét mindenkinek. Mert a zene a gyógyszere mindennek.

Család

Bár nem túl korán, de megfelelő időben alapítottam családot. Szerettem a függetlenséget, de a szerelemnek nem tudtam ellenállni, így megnősültem. A lányom tizenhat éves. Fontos a család, de utána a színpad, a zene a legfontosabb.

Kikapcsolódás

Fantasztikus élmény, amikor a szűz havon síelhetek napsütésben. Közben gyönyörködhetek a tájban, élvezhetem, ahogy a szél az arcomba fújja a téli hideget, amely átmossa a testemet és a lelkemet egyaránt.