Budapest

zene: Kolyvek, szöveg: Szabó


Hull az eső, a fáról arcomra pereg.
Utcáidon sétálnék még úgy ezer évig.
Kihalt a tér, a Margit-híd is szendereg,
csillagok kísérnek a rakpart kövén végig.

Árnyak az utcán, a lámpafény alatt,
miénk ez a város, örökre az marad.
    Ide mindig hazatalálsz,
    szívedben érzed a ritmusát,
    a nagykörúti villamos zaját.
    Messze járhatsz, de mégis,
    bárhol ér egy magányos est,
    visszavár Budapest.
Hull az eső, és én csak emlékezem,
régi falak közt járok mindig, újra meg újra.
Mind itt játszottunk a téren, nem is olyan rég,
maguktól visznek lábaim erre az útra.

Árnyak az utcán, a lámpafény alatt,
miénk ez a város, örökre az marad.
    Ide mindig hazatalálsz…